Hello mindenkinek! Mivel,most van egy kis időm,gondoltam felteszem a 4. fejezetét a sorinak.Eddig nem is igazán történt benne semmi izgi,de ígérem,hogy  a történet hamarosan fordulatot vesz egy jó irányba.Remélem tetszik majd nektek ez a rész,kellemes időtöltést hozzá :*

°°° Emese °°°

 

Furcsa álmom volt

 

* Ed nézőponta (órákkal korábban)

Al és én végeztünk a ránk kiszabott küldetéssel ezért elindúltunk a vonatállomás felé.A követ most sem sikerűlt megtalálnun,sem közelebb kerülnünk a rejtekhelyéhez.Ez nyomaszt engem,hiszen megígértem az öcsemnek,hogy bármi áron visszaszerzem a fizikai testét.Mikor felszálltunk a vonatra egyből elnyomott az álom.

 

* Al nézőpontja (régóta akartam már írni :3)

Tudom,hogy bátyó szomorú,hiszen  nem találta meg a Bölcsek kövét amivel visszakaphatnám a testemet,de én nem haragszom rá.Mindig próbál nekem segíteni,ha egyedül vagyok és felvidít,ha magam alatt vagyok.Hálás vagyok azért,hogy van egy olyan testvérem mint Ed.Sétáltunk az állomáson,hogy felszálljunk egy Központba tartó vonatra,megvettük a jegyeinket és már indultunk is.Bátyó annyira fáradt volt,hogy az indulást követően rögtön elaludt mellettem.

 

* Ed nézőponta

Sötét volt körülöttem,és nem láttam senkit se semmit.Sétáltam körbe-körbe,de egy lelket sem láttam semerre.Elgondolkodtam,hogy mit is keresek én itt,mikor a távolból erős fehér fény érkezett.Olyan erős volt,hogy hunyorítanom kellett ahhoz, hogy ne vakuljak meg.Jobb kezemmel a szememet takartam,a bal kezemet pedig magam elé nyújtottam, és úgy sétáltam a fény felé (fura kijelentés.....:3 ). Közelebb érve észrevettem,hogy ez nem is fény hanem egy ajtó,pontosabban az az ajtó.....Emlékszem rá.Hogy is tudnám elfelejteni ezt a helyet?Itt kezdődött el minden, ez volt a kapu ami mögött láttam az igazságot.A kapu ajtaja lassan kitárúlt előttem,és fény árasztotta el egy perce,ami el is tűnt.Az ajtó belsejében egy fiatal, talán egy koromban beli lány állt.Hosszú világos lila haja leért a csípőjéig,és a ruházata fekete volt.Barna szeme volt, mely tompán csillogott ahogyan meredt előre.Teljességel olyan volt, mintha engem bámúlt volna egy üvegen keresztül.Kinyújtotta felém az egyik karját és mosoylgott.Az egészből semmit nem értettem,így énis csak mosoylogtam,bár annak ellenére,hogy nem tudom ki ez a rejtélyes lány úgyéreztem bízhatok benne,még akkor is, ha nem igazi.Hírtelen letette a kezét az oldala mellé,és hátranézett,majd a következő pillanatban egy másik vele egykorú lány állt a bal oldalán és fogta a vállát.Ennek a lánynak vörös szeme és vállig érő haja volt, ami elég szokatlan de ennek ellenére szép volt,ha mondhatom ezt egy vadidegen lányra akivel még életemben nem találkoztam.A fehér hajú tátogott valamit a lila hajú társának aki aprót mosolyogva bólintott,majd ragyogó fény vette körül és ELTŰNT?! Pislogtam párat,hogy feldolgozzam a lány váratlan eltűnését,de mikor kinyitottam a szemem akkor vettem csak észre,hogy a fehér hajú lány valamit szorongat a kezében.Egy lila markolatu kard volt az melyből szikrázott a fény.A lány elmosolyodott és meglendítette a fegyvert,majd jött mégegy nagy fényáradat,és újra előttem állt a lila hajú lány azokkal a nagy barna gyönyörű sze...várjunk mivan?!Nem is ismerem ezt a lányt,de gyönyörűnek találom őt,meg vagyok huzatva?!A másik dolog pedig ami meglepett,hogy ő volt a kard?! Hogy lehetséges ez,miféle alkímiát használhat?Nem törtem ezen a fejemet sokáig mert a lányok kezdek halványúlni az átjáróban.-Hé..várjatok!Kiáltottam akaratom ellenére.A fehér hajú lány mosolyogva intett míg a lila hajú elmosoylodott és ezt mondta: - Hmarabb találkozunk mint gondolnád!Ezzel eltűntek,és én itt ébredtem fel.

 

* Alphonse nézőpontja

Szegény bátyus végig aludta az egész utat,közben fészkelődött és néha fel is ordított halkan amitől a többi utas ránk bámúlt.Nem bírtam tovább ezért elkezdtem rángatni a vállát finoman.Pár perc után pedig végre magához is tért.-Jól vagy bátyó?Kérdeztem őt aggódva,persz ő kérdőn nézett rám.-Miért ne lennék? Kérdezett vissza Ed én csak a fejemet csóváltam,és keresztbe tettem a karjaimat,mellkasom előtt.-Álmodban forgolódtál és fel is kiáltottál párszor.Ed látszólag meglepődhetett,mert felhúzta a szemöldökét,aztán le is eresztette,mikor rájött,hogy komolyan mondtam ezt az egészet.-Csak volt egy fura álmom.Bátyó felsóhajtott és elmesélte az álmát.-Ez bizony télleg furcsa.Szerintem szólni kellene róla az Ezredesnek is,talán ez az egész álom dolog jelenthet valamit.Ed meghallva az Ezredes nevét azonnal fújtatott,és tiltakozott,de én nem értettem vele egyet,talán az álma télleg jelent valamit.-Előbb iszok meg egy pihárt tejet minthogy erről beszámoljak a Lángagynak!Háborodott fel a testvérem én pedig, bár nem látszott de belsőleg vigyorogtam.-Rendben bátyó, ha megiszod a tejet akkor nem mondom el az Ezredesnek ezt az egész álom dolgot.Ed rájött,mibe keverte magát így a tej szó hallatán izzadni kezdett a homloka,és remegett is.Csak nevetni tudtam ezen az egészen,hisz bátyónak mindene megvan,én pedig mit meg nem adnék azért,hogy újra érezhessem az esőt vagy, hogy megehessek egy szeletet Winry almáspitéjéből.Ilyenkor hiszem azt, hogy bátyónak bűntudata van miattam,pedig nem kellene,hogy az legyen.Én is ugyanúgy hibáztam,ahogyan ő annakidején,ezért vagyok most ebben a páncélban.Vagyis azért mert Ed megmentett,ha ő nem lett volna ott már régen nem élnék.Sokkal tartozom neked bátyus.

 

Hát ez lenne a 4. része a történetnek.Tudom,hogy rövid volt és sem Kisa sem Tracy nem szerepelt benne sokat,de ez van.A kövi rész hosszabb lesz és abban már elkezdődik a srácok közös története is :) Remélem,mindnkinek tetszett a rész annak ellenére,hogy nem volt túl tartalmas.

 

Oldal: Hova kerültunk? 4.rész
Anime és Tv soris fanfictionok :3 - © 2008 - 2024 - emese-blogja.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat